Alternatív jövőkép a gazdaságról
Az emberiség ismét egy olajválság közepén - sőt az elején - tart. Az olajtermelő országok hivatalos álláspontja szerint az igényeket ki tudják elégíteni, az árrobbanást a spekuláció okozza. Azonban a nem általuk fizetett szakértők egyre nagyobb hányada véli úgy: nincs tovább, vége az olcsó olaj korszakának.
Végiggondoltam, mi lesz, ha elfogy az üzemanyag-célú olaj, az élelmiszertermeléssel. A nyugati-típusú mezőgazdaság erősen gépesített, az olajfelhasználásért cserébe relatíve kevés élőmunka-igénnyel megtermelhető a népesség élelmiszerigénye. Mi történik ha az üzemanyagok ára a jelenlegi magas szintről tovább kúszik felfelé? Nagyon egyszerű: az élelmiszertermelés önköltsége ezzel párhuzamosan fog emelkedni.
Jelenleg az élelmiszerárak mesterségesen vannak alacsony szinten tartva. Nemzeti és nemzetközi támogatási rendszerek működtetésével. Ennek több előnye és hátránya is van.
A legfontosabb előnyök:
gazdaságtalan művelésű területeket is megművelnek tulajdonosaik (a támogatásból élnek valójában)
a lakosság jövedelmének relatíve csekély részét kénytelen élelmiszerre költeni
az ipari termékek és a szolgáltató szektor termékeire nagyobb a kereslet, többet költenek rá, többen tudnak megélni abból, hogy nem termelnek valódi értéket, hanem másoknak nyújtanak szolgáltatásokat
A legfontosabb hátrányok:
az élelmiszerek ára az ipari termelés és fogyasztás növekedésétől és adóztatásától függ
nem ösztönzi az önellátást élelmiszerből országos szinten
jelenleg jól eladható, de élelmiszergazdasági szempontból értéktelen növények termélésére ösztönöz (olajrepce, energiafű, energiaerdő, stb.)
Mi fog történni, ha nem lesz elég üzemanyag a sokszáz hektáros táblák műveléséhez?
Két alternatíva létezik. Az egyik, hogy a mezőgazdaság átáll az önellátásra, és a saját maga által megtermelt (bio)üzemanyaggal műveli a földet. Sőt, a gazdaság más szereplői számára is tud értékesíteni belőle.
A biodízel termelése jelenleg főleg azért környezetkárosító, mert mindenáron olyan üzemanyagot akarnak előállítani a nyersen kipréselt növényi olajból, amivel a jelenlegi dízelmotorok átalakítás nélkül üzemelhetnek. Sokkal előremutatóbb lenne, ha inkább olyan motorokat kezdenének el fejleszteni, amelyek működnek nyers repceolajjal. A legtöbb harckocsi-dízel pl. ilyen. Mindenevő. Persze azoknál az egyéb károsanyag-kibocsájtási értékek elég magasak, gondoljunk csak egy 120mm-es HEAT ágyúlövedék (stílszerűen: malac) környezetkárosító hatására...
A másik lehetőség a Kubai Út. Hivatalosan szerves mezőgazdaságnak hívják. Mifelénk erről kevés helyen tudnak, de 1989-ben Kuba válaszút elé került. A Szovjetunióból érkező olcsó olajszállítás - egyik napról a másikra - megszűnt.
Az olajhiány miatt csökkenteni kellett a szállítási, hűtési, raktározási költségeket, a mezőgazdaságot közelebb vitték a városokhoz, városi mezőgazdaságot kellett teremteni. (Havannában él az ország lakosságának 20%-a). A városok kertjeiben, szabad területein élelmiszertermelés kezdődött, 1998-ban Havannában már 8000 kertet tartottak nyilván. Ezek nagysága néhány m2 és 3 ha között van. Többféle létezik: magánkertek; belterjes gazdálkodású kertek sok komposzt felhasználásával; munkahelyiek; egyéni kisgazdaságok a városok körül; nem központosított önálló állami gazdaságok a munkások részesedésével.
Szarvasmarhákkal kellett helyettesíteni a traktorokat; a növényvédőszerek helyett szerves gazdálkodást ill. integrált növényvédelmet valósítottak meg; a városokból embereket irányítottak (vissza) falura. Időszakos falusi munkát akarnak megvalósítani, ennek érdekében megfelelő házakat terveznek, jó szolgáltatásokkal s a városiak ott dolgoznak majd két héttől két évig terjedő időszakokban.
Magas a kutatók aránya: a karib térség lakosságának 2%-a él itt, de a kutatók 11%-a. Sokan közülük korábban is ellenezték a mezőgazdasági nagyüzemi módszereket, most új lehetőségeket dolgoztak ki. Mintegy 200 rovartani kutatóállomás segíti a természetes, biológiai védekezést. Például a kivágott banánszárakat mézzel kenik be, az vonzza a hangyákat, a rovarokat befogják, elviszik a batáta földekre, s azok elpusztítják a batáta-férgeket. - Az országban 173 gilisztás komposztáló központban 93.000 tonna természetes komposztot állítanak elő.
Mindennapos a forgó-gazdálkodás, a zöldtrágya használata, a köztes vetés.
A nagybirtokokon csökkent a hozam, de a kicsikben nőtt a termelékenység - (lásd erről Rossett cikkét ugyanezen Ecologist számban. ) Jules Pretty ír arról, hogy 17 afrikai országban 730.000 kisgazdaságban vegyszermentes termelés mellett a gabonahozamuk 50-100%-kal nőtt.
Kuba túl van az élelmiszer- válságon. 1996-1997-ben 10 alapvető élelmiszerből többet termeltek, mint korábban bármikor.
Azonban a láthatáron felhők gyülekeznek. "A birodalom visszaüt", mint Pretty írja: Castro régi gárdájából nem mindenki ért egyet a felvázolt zöld jövővel. Kuba is érdeklődik a biotechnológia iránt. Helyi szinten már alkalmazzák és nincs arra mutató jel, hogy Kuba csatlakozni akarna a génpiszka-mentes világhoz, de legalább Kuba nem áll a tudományt beszennyező nemzetekfelettiek ellenőrzése alatt.
forrás
Az élelmiszerválságon felül "természetesen" az energiaválság is megoldás után kiáltott:
Kuba a megújuló források útján Gondot okoz az olaj hiánya. 200 kicsiny vízerőművet építettek a hegyekben, ezek közül 180 már működik. 5700 szélmalmot üzemeltetnek. Intézetet létesítettek a napenergia hasznosításának kidolgozására, jelenleg mintegy 350 naphőgyűjtő működik. A cukorgyártás melléktermékei jó energiaforrást jelentenek, ez évente 700.000 tonna kőolajat pótol, az egyéb hulladékokból, trágyából előállított biogáz további 370.000 tonnát. Energiaszükségletük 30%-át a biomasszából fedezik.
Takarékosság: Mindenki kerékpározik, mert ez szükséges, akár 50 km-es utat is megtesznek ezen a járművön. Ezek egysebességes gépek, amelyekből az elmúlt években 1 milliót hoztak be Kínából. Havannában mintegy 800.000 kerékpár van. Nemsokára gyártani is fogják.
Gyógyszert is keveset tudnak behozni, nagy súlyt fektetnek a hagyományos, azaz természetes hatóanyagokra. Az orvostanhallgatók tanulmányozzák ezeket a módszereket (pl. az akupunktúrát, homeopátiát)
forrás
Elgondolkodtató események és eredmények. Az USA gazdasági blokádja nem volt képes megroppantani a kubai gazdaságot, annak ellenére, hogy olajigényét hirtelen nem volt képes kielégíteni.
Még fontosabb elgondolkozni azon, hogy mi történik, ha az ipar és a szolgáltatási szektor jövedelemtermelő képessége drasztikusan csökkenni fog? (Erre az olajárak emelkedése miatt egyre inkább számítani kell.) Egyre kevesebb adót fizet majd a gazdaság ezen két területe. Egyre kevesebb támogatás fog jutni ezért a mezőgazdasági termelőknek. Azok pedig egyre inkább kénytelenek lesznek árat emelni. A városi lakosság jövedelmének egyre nagyobb hányadát fogja élelmiszerre költeni, ezzel párhuzamosan az ipari-szolgáltató szektor termékeiből egyre kevesebbet fog fogyasztani, ezért azok jövedelmezősége és adófizetési képessége tovább csökken...
Mi fog történni? Megindul a plázacicák és panellakó jómunkásemberek kitelepülése vidékre. A vidék jövedelemtermelő képessége jelentősen felerősödik, sajnos az ipari-szolgáltató városok kárára. A termőföld értéke megsokszorozódik, visszatér a feudalizmus és vele a Ius Primea Noctis. Halleluja! :)))
... de addig is, amíg mindez be nem következik, figyeljünk oda, mennyi élelmiszert dobunk ki, csak mert "tegnapi kenyér, picit megszáradt már...". Az Egyesült Államokban minden állampolgár élelmiszerrel való ellátása 1600 liter üzemanyag fogy el. Ha kidobta a lejárt tejet, tegnapi kenyeret, akkor is, már megtermelték...
